Blickpunkt.hu

TrachtTag.hu

Bibliothek.hu

Magyarországi Német Kulturális és Információs Központ és Könyvtár

HomeFőhírHogy Magyarország sosem volt multikulturális?

Hogy Magyarország sosem volt multikulturális?

Szeretne rendszeresen hírekről, cikkekről értesülni?
Lájkolja Ön is a –> Zentrum Facebook oldalát

Ritter Imre, a magyarországi németek parlamenti szószólója válaszra kéri fel Orbán Viktort. Olvassa el Ön is Ritter Imre levelét, amelyet a szószóló várhatóan június 15-én szóban is feltesz Orbán Viktornak, akitől aznapra választ is vár:

11141743_986581891351917_8417554286995329228_o

 

Budaörs, 2015. május 29.

Kövér László Úrnak, az Országgyűlés elnökének

Tárgy: Nemzetiségi kérdés 

Magyarország sohasem volt multikulturális társadalom?

A kérdés megválaszolására felkért miniszterelnök: Orbán Viktor

Az egyes házszabályi rendelkezésekről szóló 10/2014 (II. 24) OGY határozat (HHSZ) 124. § (2), (4) bekezdései alapján, az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény (Ogytv.) 29. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseknek eleget téve az alábbi kérdést intézem:

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Magyarország sohasem volt multikulturális társadalom?
Miniszterelnök Úrnak a 2015. május 19-én Strasbourgban elmondott beszédeiben, valamint azt megelőző és követő sajtótájékoztatókon elhangzott néhány mondat vagy mondatrész, illetve az írott és elektronikus sajtóban ezekkel kapcsolatban megjelent tudósítások aggodalmat keltettek a Magyarországon élő nemzetiségek körében.
Ilyenek voltak: „…mert mi sohasem voltunk multikulturális társadalom,…”
„Mi értéknek tekintjük azt, hogy Magyarország egy homogén ország kultúrájában, gondolkodásmódjában, civilizációs szokásaiban meglehetősen homogén képet mutat. Szerintünk ez egy érték, nem is szeretnénk ezt feláldozni.”
„Meg akarjuk őrizni Magyarországot, magyar országnak.”

Magyarország népességének közel 10 %-át még ma is nemzetiségek alkotják. A Magyar Tudományos Akadémia kiadott nyilatkozata szerint: Magyarország Közép-Európa része, amely régiót semmi sem jellemez jobban, mint a jól szervezett, kulturális identitásukhoz ragaszkodó kisebbségek jelenléte. A kulturális sokszínűség ezen felül érték, amely állami védelemben részesül, nemcsak a Magyarországon jelenleg hatályos nemzetiségi törvény, hanem több, különböző nemzetközi szerződés alapján is. Aki ezt tagadja, az a kisebbségi közösségek elismerését, a kisebbségi közösségekhez tartozó és azok fontosságának tudatában élő embereknek a politikai közösséghez való tartozását vonja kétségbe.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Az elmúlt XX. század sajnálatos jellemzője volt az eszközökben nem válogató erőszakos magyarosítás. Hadd utaljak csak a magyarországi németek több, mint 200.000 ember erőszakos elűzésére, melynek jövőre lesz a 70. évfordulója.
Az utóbbi években reményt keltő változások voltak a magyarországi nemzetiségeket érintően a magyar politikában, örömmel hallgattuk Miniszterelnök Urat, amikor Angela Merkel kancellár asszonnyal közös sajtótájékoztatót a következő szavakkal nyitotta meg:
„A magyar nép nemcsak tiszteli, de kedveli is a németeket, amiben óriási szerepe van a Magyarországon élő németeknek, akik nagy tiszteletet vívtak ki a maguk számára, és az ő képviselőjük része volt a mai delegációnak.”
Hisszük, hogy a magyar politika az erőszakos magyarosítással egyszer és mindenkorra szakított.
Tisztában vagyok vele, hogy az úgymond szövegkörnyezetükből kiragadott mondatok, félmondatok sokszor téves következtetésre adnak lehetőséget. Ezért arra kérem Miniszterelnök Urat, hogy válaszában fejtse ki az idézett mondatokkal, a multikulturalizmussal, a homogén és magyar társadalommal kapcsolatos világos álláspontját.

Válaszát előre is megköszönve, tisztelettel:

Ritter Imre német nemzetiségi szószóló

Sváb háztartások, örökségek és szerelmek 

A történeti szemléltetés során több egyedi eset és családi történet elevenedett meg előttünk, amelyek révén a közönség még közelebb kerülhetett a régmúlt mindennapi életéhez. 

BMI-pályázat a magyarországi német kultúrcsoportok felszerelésének támogatására

A Német Szövetségi Köztársaság a Szövetségi Belügyminisztériumon keresztül az idei évben is támogatja a magyarországi német kultúrcsoportokat.

Emlékek, amelyek nem veszhetnek el

Felhívást tettek közzé a magyarországi németek történeteinek megőrzésére.

Közép-európai párbeszédprogram Passauban

A találkozó lehetőséget adott arra, hogy a résztvevők első kézből tapasztalják meg a választás utáni időszakot Németországban.

Enikő Dácz (szerk.): Räumliche Semantisierungen

Egy mélyreható elemzésekkel teli irodalmi tanulmánykötet mindazoknak, akik érdeklődnek a térbeli reprezentációk és a kulturális identitás kérdései iránt.

Angela Ilić, Florian Kührer-Wielach, Irena Samide, Tanja Žigon (szerk.): Blick ins Ungewisse

Egy tanulmánykötet mindazoknak, akiket érdekel a múlt és a jövő közötti kapcsolat, a politikai eszmetörténet, valamint az alternatív történelmi lehetőségek vizsgálata a múlt század elején.

Temesi Mihály: Az ajkarendeki német „ui” -nyelvjárás

Egy kiadvány mindazoknak, akik tudományos érdeklődést mutatnak a magyarországi német nyelvjárások felé, illetve minden ajkarendeki leszármazottnak nyelvi identitásuk megőrzése érdekében.